Buli ajánló

STAY WASTED!

Fikázók

Kontakt

Ide írj: -itt lesz majd egy vagy kettő mail cím-

Random blogok

2008.10.17. CK13 Újvidék, II. Oktoberfist első nap

2008.10.22. 22:23 :: walkingonthemoon

Amikor először voltam egy éve az Oktoberfisten, akkor is egy hazai banda megtekintése volt a cél, és akkor hadd említsem meg őket névszerint, a Unisonról van szó, és most sem volt ez másként, ugyanis sem engem, sem az útitársaimat nem érdekelte tálzottan az “argentin Clash”. Gyors hardcorepunkot akartunk, arcleszaggató,adrenalinpumpáló tempókat, húrtépést, dobcséplést.

Mivel nagyjából annyira ismerem Újvidéket, mint amennyire egy vak kisgyerek a Mars felszínét, ezért ravaszsághoz folyamodtunk. Egy jóbarátom, lerajzolta, és leírta nekünk az útvonalat amin sikeresen, gond nélkül el tudunk jutni a klubba. Az út kellemesen telt, röpke másfél óra múlva már Újvidéken voltunk, mondjuk a szabályok teljes betartásával. Pánk, nem pánk, nem hiányzott, hogy a rendőri igazoltatás változtasson az amúgy egészen kellemes alaphangulaton.

Lényeg, eljutottunk Újvidékre, ahol viszont az egyik fordulópontnak számító buszállomásnál megálltunk, miután tanácstalanul bolyongtunk egy kicsit,majd egy kis segítség után tovább folytattuk az utunkat. Azért kurvajó lenne elveszni két napig egy városban, talán az lenne az igazi városnézés, amikor nem vagy időhöz kötve, hanem megnézed azt amit meg akarsz, ahelyett hogy mindenféle útmutatókat követnél. A megkérdezett emberek kedvesek voltak és igyekeztek segítőkészek lenni, kivéve azt a lányt aki valószínű kevés bizalmat táplált irántuk, és a “Sorry, do you speak english?” kérdésünkre, egy hatalmas mosolyjal párosuló “No”-val válaszolt, így adta tudtunkra hogy hagyjuk békén. Másrészt igyekeztem a minimális szerbtudásomat használni, több kevesebb sikerrel.

Lényeg, megvan a hely. És még bő háromnegyed óra a kezdésig. Vissza a kocsihoz, vissza a klub mellé. Utána egy rövid kis sétálgatás, a belváros gyönyörű, valami elképesztő látvány volt számomra.

A CK13 egy kibaszott oázis, a igaz pálmafák hiányoztak, de a sör jó, a csajok gyönyörűek, jó zene szól, jó a hangulat is. Kezdett a Let's Grow, akikért végülis mentünk.Gyors hardcore-t akartunk, hát megkaptuk. Láttam őket még pár éve, akkor majdnem sikerült lekésnünk, a negyedórás armageddont, most szerencsére ez nem történt meg. Egy iszonyatosan aranyos lány gitározik, márcsak ezért is plusz pont. Nagyon jól, lendületesen játszottak, és valamiért eddig úgyrémlett hogy a banda full edge, ezzel szemben most két tag is sörözött. Valami gáz volt a mikrofonnal az elején, és kicsit talán ez be is zavarhatott nekik, azért tisztességgel aprítottak, az új dalok, nagyon ütnek, talán kicsit kevesebb a blastbeat, és így van húzása. Az utolsó számnál az énekes lement az amúgy nem nagy szinpadról a közönség közé, ekkor körégyültek az emberek, és rögtön odapattant egy a biztonságiak közül, zene leáll egy pillanat alatt, és mondják hogy rendben van, minden oké. És lejöttek a szinpadról. Nem mondom hogy nincs szükség biztosnágiakra, talán csak annyit, hogy egy hardcorepunk buli kicsit más mint egy trottyos rockkoncert, ehhez másképp kéne hozzáállni.

Kinn dumáltunk az átszerelés alatt, gondolván hogy a Fat Prezident jön, akiről én csak annyt tudtam, hogy dallamos. Kidumáltuk a szegedi viccmetál szcénát, meséltünk vicces sztorikat, majd hallottuk hogy valaki kezdett. Egész pontosan az Argies. Biztos besörözve vagy kevésbé fáradtan másképp állunk hozzá, meg elöl azért ment a tánc, csak nekünk volt ez unalmas. Így aztán közös megegyezéssel,két szám után kimentünk vissza dumálni. Majd háromnegyedóra múlva el a disztrohoz, ekkor még mindig ők nyomultak. Mi meg nem vettünk semmit.

Utánuk jött a Fat Prezident. Hát azt hittem valami ugrálós kalipunk lesz. Nem az volt. Már az elején olyan darát lecsaptak, hogy lestem. Az énekes nem egy Téglás Zoli, kétféle dolgot praktizált, vagy telitorokból nyomta az igét, vagy sírt. Ez utóbbi meg nem jött nagyon be. Láttunk egy iszonyat jócsajt, a tegnap este legszebb nője címet ki is osztottam neki. A zenekar meg nem volt rossz, jó ötletek, talán az Ignitehoz tudnám hasonlítani, de ebben sokkal több volt a poppos elem. Mondjuk a vége felé, kicsit már untam, azért az összes szám nagyon egyforma volt. Lényeg hogy volt kraft.

Vége lett a bulinak, az iszonyatjócsaj is eltünt előlünk, így mi is továbbálltunk. Még lófráltunk a belvárosban, mindenfelé üvölt a zene, van hangulata a péntek estének az biztos. A part felé sztorizgattunk, és megvitattuk, hogy az anális szex szerintünk miért is undorító. A Dunapart gyönyörű, és nagyon romantikus a Péterváradi várat nézni a partról, teljes dicsfényében. Mondjuk jobb lett volna ha az iszonyatjócsaj ül mellettem a padon, de sebaj, most így jött ki.

Ha már ott voltunk, kerestünk egy helyi gyorskajádát, pizzát és külön kérésre vega szendvicset majszolva megkerestük a kocsit, és elindultunk haza.

 

Szólj hozzá!

Címkék: punk koncert hardcore

 
 

TOP OF THE PUNKS - part II.

2008.03.13. 21:44 :: walkingonthemoon

Gondolom mindenki kurvára izgatott volt, hogy mikor folytatódik évértékelő cikkünk, így hát nagy örömmel jelenthetem be, hogy éppen a cikk sorozat befejező részét olvashatod! Nem semmi, ugyi?

WOTM:

És ha már TOP5, neked melyik banda, melyik lemeze volt az ami legjobban tetszett, hatással volt rád, vagy valami miatt mindenképpen kiemelnéd. End Of A Year?

NLTS:

Nem, az nem 2007-es! :- D Szóval az most kiesett. Hát nem is tudom, meg mondom őszintén, jó album alig jutott el hozzám az idén vagy ami eljutott, az nem is 2007-es. Neked?

WOTM:

Nem muszáj 2007-est mondanod... Nekem!? Huh

NLTS:

Mondjuk az Uni... uh hogy írják? Tudod ami neked év koncertje. ciki de elfelejtettem a nevét :- (

szóval az bejött, de az ugye nem 2007-es

WOTM:

Unison..

WOTM:

nembaj, majd korrigálunk..

NLTS:

Alap

NLTS:

Mondjuk ha 2007-est kéne mondani ciki de itt is a Cloak/daggert emelném ki.

WOTM:

Hmm, részemrôl is fogós a kérdés. Nem vagyok az a fajta aki vadássza a legújabb dolgokat, inkább visszafelé kaparok, megpróbálok alaposabban áthallgatni albumokat. én asszem a Fugazit emelném ki, amit a közelmúltig nem nagyon vett be a gyomrom de a kitartó próbálkozás meghozta az eredményét, így a Repeater, és a 13 Songs méltán felkerülnek nálam a képzeletbeli top50 elôkelô helyeire...

Ha meg 2007-est kéne mondani, akkor azt hiszem gondban lennék

NLTS:

Repeater tényleg atom nagyon

WOTM:

Legyen a Double Negative albuma, bár félek, hogyha jobban átgondolnám, tuti mást mondanék...

NLTS:

Na az még tényleg nem egy rossz! Tetszik ez a Void féle hangzás nagyon

WOTM:

Jaja, nekem is bejött. Eleve a Voiddal való hasonlatosságok miatt is. És ami a legkevésbé tetszett? Album, koncert, bármi...

NLTS:

Huha, hát ami hardcorepunk és nagyon nem tetszett az egy csepeli buli volt

Säw-val és Not This Time-mal játszottunk volna

WOTM:

Mi történt?

NLTS:

Szar szervezés, semmi több. Ami azért érdekes, mert a srác már csinált oda más bulit ami meg kurva jól sikerült, nem tudom most mit cseszett el igazából tényleg csak szar szervezés volt.

Szar albumot meg nem mondanék, mert abból nagyon sok van! talán inkább olyat próbálok keresni, ami csalódás volt az idén.

Hmm...ez egy jó kérdés, gondolkodok is rajta, addig írd te a legszarabb koncert élményedet az idén 

WOTM:

Huh, fogós, mert mint már említettem nem sok mindenbôl tudok válogatni ami csalódás volt az a Hang, vagyis többet vártam a myspace-es dalok alapján...meg a szegedi Bridge To Solace koncert, az elsô albumuk nagyon tetszett, a Newborn albumai egytôl egyig alapvetések a BTS többi anyaga unalmas volt.

NLTS:

 Ugye? Ez amúgy nekem is csalódás.

WOTM:

Valahogy ez nekem a koncerten is kiütközik, lehet hogy több Darkest Hourt kéne hallgatnom, biztos bejönne ami meg egyenesen felbaszott az ugyanezen a bulin a Fallen InTo Ashes koncertje

NLTS:

Bevagyunk oltva fém ellen, ennyi.

WOTM:

Vagyis a basszer viselkedése, nem szeretem az ilyen helyeken a rocksztárokodást, itt meg nagyon az ment, vagyis annak tünt... meg volt a szabadkai the Shining koncert elôtt egy hely banda, akik ilyen freestylenak aposztrofálták a zenéjüket, ilyen keményebb zenére hiphop ütemek, szövegek, meg üvöltözés. Na annak speciel vártam nagyon a végét.

Lehet hogy be vagyunk oltva fém ellen, ennek ellenére ha ideges vagyok, a Slayer - Reign In Blood albuma szokott passzolni a hangulatomhoz...

Legrosszabb album? Said Radio talán.

Persze, nem a legrosszabb, csak lehet én sokkal többet vártam tôle... nem igazán tudom hova tenni..

NLTS:

Ennyire nem jött be a Said Radio? Én mondjuk albumot nem hallottam, de amiket átküldtek, azok nagyon bejöttek! Megkaptam mindent amit vártam: ötletet, dühöt, energiát...

WOTM:

Végülis nem rossz.. de ha azok közül kéne kiválasztani, amelyek idén jelentek meg, ezt az albumot hallgattam legkevesebbet.Pardon, nem is! Van mégegy, amiben szerintem nagyobbat csalódtam: Knife Fight - Crisis

düh, meg energia meg minden, csak nem szeretem annyira a powerviolence hardcore-t.

sôt még ennél is van egy sokkal szarabb, látszik hogy nem vagyok eléggé átgondolt...

NLTS:

Én csak azért csalódtam benne, mert sokan mondták, hogy milyen jó, de semmi ötletet nem láttam benne.

WOTM:

Ceremony. A nagylemezük. meghallgattam a myspacees dalokat, azt mondtam na végre valami fasza! Ez az én bandám! Lekaptam valahonnan az albumot.

NLTS:

Túl naív vagy! haha

WOTM:

Amikor a negyedik dalban is ugyanazok a dalszerkezetek vannak, csak másmilyen sorrendben, az nekem nem valami izgalmas. Kislemezen fasza,nagylemezre ez így sok szerintem.

Ja még a legjobb idei lemezekhez muszáj egyet megjegyeznem. közben eszembe jutott.

igaz hogy agyonra dicsérték már, meg minden. de szerintem az új Another Way album nagyon fasza lett. ötletes, egyedi... érezhetô a fejlôdés, fasza hangzás, kb 20x hallgattam meg egymás után úgy hogy nem untam rá.

NLTS:

Hmm, nekem a Békés idők jobban bejött, kicsit dallamosabb volt meg nyersebb.

De tény, hogy a legutóbbi se rossz!

WOTM:

A Békés Idôk nagyobb áttörés volt az biztos. Én nem tudnék dönteni... szerencsére nem is kell.. Sikerült választanod?

NLTS:

Hát nem tudom. Nem igen Igazából csalódni idén nem csalódtam, de tény, hogy nem is vártam semmit sem. Úgy hogy ezt a helyezést én ki is húznám. vagy találjak ki valami amúgy is nagyon rossz együttestől egy lemezt szerinted?

WOTM:

Rád bízom, de szerintem ha akarod ki is húzhatod..

NLTS:

Akkor húzzuk ki!

NLTS:

Na már csak egy maradt hátra a "top5 2007", az pedig a személyes történés.

nekem idén a balaton illetvea  garázs koncert volt ez, de a garázst már máshol írtam, szóval maradjon a balaton illetve az az körüli eseméynek

szóval a lényeg, hogy a gitárosunknak van ott ilyen kis nyaralója és lement az egész Not This Time meg kisebb baráti köre kivéve a dobosunk, ő csak késbőb jön, úgy volt megbeszélve ott voltunk majdnem egy hétig és annak a hétnek a péntekjén vagy szombatján lett volna a koncert mármint egy Siófoki a koncert napján hívtuk a dobosunkat, hogy akkor mi lesz hát ő mondja, hogy nem tud jönni...

erre szépen elkezdtünk találgatni, hogy mi legyen majd a Zharmaq dobosa bevállalta hogy lejön és megtanul 7 számot és 2-3 feldolgozást. A szülei hoztál le hihetetlen egy arc. Lejött és dobolt. Tudom nem nagy valami, de nagyon jól esett...


WOTM:
Anno a srác aki az Elizben írt egy koncertbeszámolót a Jack koncertrôl, és volt benne egy nagyon találó mondat: "nem szivesen, természetesen". Ha ez nincs, másképpen nincs underground zene szerintem.

NLTS:

Hát igen. Nálunk ilyen pl nincs

WOTM:

Hogy nem adnak cuccot kölcsön?

NLTS:

jó ez úgy van, de ami itt van salgótarjánban... az lófasz

WOTM:

Nem tartanak össze a "zenészek"?

NLTS:

Igen is meg nem is. Pl volt egy karácsonyi koncert. Ez itt tarjánban "A" karácsonyi koncert. Szóval ott bevállaltuk Säw-val, hogy kezdünk hétkor, majd jött volna egy olyan zenekar, hogy Insulineű

erre kijátsztották, hogy ők nem is így beszélték meg meg ilyenek.Szóval ők nem jöttek szinpadra

meg senki más se. úgyhogy egy órás szünet után jött a Not This Time...

WOTM:

No comment.

 Negi top5?

NLTS:

Hmm...hát ahogy vége lett a Kakuk Fogóval a kapcsolatom az nem volt a legjobb

bár arról nem ők tehetnek, meg nem is én, egyszerüen így alakult. de ezt nem szeretném kifejteni igazából. szóval keresek mást :- )

negativ élmény, hogy még idén is kurva menő minden szart core-jelzővel illetni, mert úgy hitelesebb/menőbb lesz. Nem tudom erre mi szükség van?

WOTM:

Naja... deathcore...

NLTS:

az insuline amiről írtam, amúgy ők is jól zenélnek, szóval azzal nincs baj, na a lényeg, hogy ők lovecore vagy mi? ezt valami logón olvastam. Remélem hamar megválnak ettől, mert nevetséges

ők is inkább legyenek csak modern death metal és szevasz. Nem kell kórozni itt össze-vissza

WOTM:

Nekem a személyes toplista...

Hát...aminek nagyon örültem, az az hogy úgynézki sikerül összehozni egy bandát, mivel négyen vagyunk kell némi kompromisszum, de ez még mindig apróság, ahhoz képest hogy eddig milyen kompromisszumok árán zenéltem. Soha nem játszottam gitáron, csk basszusgitáron, és gondolkodás nélkül belevágtam a gitárosi poszt ellátásába. és örülök neki hogy haladok vele, mert nehezen ment. amire büszke vagyok az az Eliz Csodaországban#2

erre talán még büszkébb mint az elsôre, sôt, azóta csináltam egy perzine-t Fáziskésés címen, de ebbôl összesen 2 példány készült el.amire szintén büszke vagyok.

NLTS:

Haha, az ultralimitált zine

WOTM:

igen, mert igazából másmilyen koncepciót akartam bele, mint ami megvalósult

lehet hogy kerül majd a jelenleg csak ürügyként üzelemelô Eliz#3-ba ebbôl 1-2 cikk aztán, egy negatív tapasztalat, kidobott a barátnôm, ami azért top mert egy fordulópontot jelentett az életemben,és ennek köszönhetôen rengeteg tapasztatra tettem szert, fôleg lelki szinten

és most sokkal kiegyensúlyozottabban érzem magam, mint mondjuk egy fél éve. Szóval bizonyos szempontból ez is pozitív. Aztán a Sikoly a mából blog is egy pozitív dolog. amivel le tudom kötni magam.

NLTS:

Jaja!

WOTM:

kezdek szétszórt lenni. Mára fejezzük be, jó?

NLTS:

Haha.Oké :- )

 

[Aztán az „évértékelô” beszélgetés itt nagyjából be is fejezôdött...]

1 komment

Címkék: fugazi 2007 cloakdagger end of a year double negative

 
 

TOP OF THE PUNKS 2007 - part I.

2008.02.28. 06:00 :: neverlivetosee

Na ehhez is elérkeztünk végre... Ez egy beszélgetés lenne 2007 top 'X' legjobb eseményeiről. Magyarul, hogy mik is jöttek be nekünk múlt évben. Megsúgom, nem sok minden. Azért fogadjátok szeretettel az alábbi beszélgetést:

NEVERLIVETOSE: Mi volt az a koncert, ami nagy hatást tett rád az idén? Volt egyáltalán ilyen neked?

WALKINGONTHEMOON: Természetesen volt, igaz nem voltam idén túl sok koncerten, de az Unison koncertje újvidéken nagyon nagy hatással volt rám. Kevés olyan buliban voltam mostanság, ahol a koncert után szabályosan nem tudtam szóhoz jutni.

 

NLTS: Na azt én is megnéztem volna, amit küldtél az nagyon tuti, engem meggyőzött nagyon, hogy nem csak ismételgetéssel meg a másik nyúlásával lehet fasza zenét csinálni!

WOTM: Jaja izgalmas, és pont ez volt benne a jó,hogy tényleg érződött az egészen az a fajta szenvedély, ami szerintem néha már hiányzik... meg mégiscsak számomra új közeg volt. Új hely, olyan város ahol nagyon régen voltam, akkor is csak átutazóban

NLTS: Bennük nekem az tetszett, hogy nem csak szenvedély, hanem kreativitás is van, lemezen sajnos csak az utóbbi jön le jobban, ezért is sajnálom, hogy még nem láttam őket.

Merre is volt ez?

WOTM: Meg valahogy sokszor feszült vagyok az ilyen bulikon, ennek okára nem mindig tudok rájönni. Itt ez valamiért nem volt. Olyan volt, mintha ezer éve ismert emberek közé mentem volna. Amúgy újvidéken, a CK13ban. Ez egy ifjúsági központ, természetesen állami pénzből finanszírozva. Van egy kicsi pult része, tele plakáttal (pl propagandhi, misfits, ramones, motörhead, exploited koncertplakátok - csak a teljesség igénye nélkül), bőséges distroval, etc…

NLTS: Ezek a koncertek mind voltak is a helyen, vagy csak menőzni akartak, esetleg mind a kettő?

WOTM: Menőzni akartak, de ezek közül szerintem sok megfordult már, ha nem itt, akkor Belgrádban. Ramones azt hiszem nem, bár nem tudom. De mondjuk az Exit fesztiválra (az itteni Sziget…) hoztak olyan neveket, mint pl Henry Rollins Band, akik Black Flaget nyomtak…

NLTS: Arról hallottam is!

WOTM: ...vagy, éppen Morrissey. Mondjuk ezért a kettőért a mai napig nem nézek tükörbe, mert kihagytam. Okokat meg nem mondok, mert kiröhögnél…

NLTS: Jól teszed, haha. Amúgy nem, hiszen én is ezt csinálom mindig…

WOTM: Aztán, ami még izgalmas volt, az egy horvát banda, a Chang Ffos -nem röhögni a  néven- ilyen pszihedelikus,stoner rock, egy nagyon durva dobossal! Igazából a turné másik résztvevôje miatt mentünk el a barátaimmal, de az ô produkciójuk (a Hang, ilyen Tragedy vonal, csak rakéta meg politika helyett csajokról) nem volt valami, de a horvátok ütöttek! Olyan volt az egész, mintha egy banda lehangolt gitárokkal, törzsi indián dalokat játszott volna… Nekem tetszett csak kicsit hosszú volt a buli. Meg mondjuk a Sizif és a Reflections Of Internal Rain koncertje férne bele a top3-ba.

Ja, csak 1 mondat erejéig vissza újvidékre, meg a ifjúsági központra... mindig elcsodálkozom ezen: van egy ilyen hardcore válogatás, azt hiszem neked is elküldtem mp3-ban, az ifjúsági központon keresztül adták ki a cd-t. Gyakorlatilag felvettek rá állami támogatást és ahhoz képest, hogy az országot külföldön szerintem elég negatívan ítélik meg, meg sokszor mi is, ezen komolyan meglepődtem. Meg azon hogy a hely, gyakorlatilag olyan mint egy squat, -www.ck13.org a címe- vannak programok, foglalkoznak az ifjúsággal. Annyira pozitívan csalódtam, talán a tavalyi év legkellemesebb csalódása.


 

NLTS: Hát igen, azt hallottam már, hogy nálatok azért az underground jobb helyzetben van...

 

WOTM: És mi volt a rád legnagyobb hatással lévô koncert 2007ben?

NLTS: Hmm,  nekem két ilyen esemény van, de nem tudom hogy melyiket mondjam, szóval mondom mind a kettőt, az baj? Nem, mert te is mondtál egy csomót, hehe.

Szóval az egyik ilyen a Cloak/Dagger volt, de az talán csak azért, mert aznap nagyon nyűgös voltam és koncertre se akartam menni, így pozitívan hatott rám nagyon a parti. Jó volt, mókáztunk, bt-vel pörögtünk mint két köcsög lsd-s!


 

WOTM: Mondjuk ezt sejtettem.. sokaknak toplistás volt.

NLTS: Annyira nem volt nagy szám, de rám jó hatást gyakorolt, ez tény. A másik ami nagyon tuti volt, az utolsó SMAB SYSTEM fest! Azt egy garázsban kellett megtartanunk mert a hellyel kis félreértés történt, és bár akkor a gatyámat ráfizettem az egészre (nem volt nagy veszteség, de nekem sem volt szinte semmi zsém), megérte az utolsó fillérig a dolog! Vittünk ki egy csomó kaját,

kanapét kihoztuk a garázsból, aki akart kiült cigizni vagy mást csinálni. Volt két fajta meleg kaja,

vegan és húsos is. Voltunk kb 35-en. Nagyon jó volt.

WOTM: Az ilyen pillanatok adják vissza szerintem az embernek a néha kissé megkopó lelkesedését az egész iránt. Magamon is ezt vettem észre meg nem tudom, te hogy vagy vele, de kicsit az egészből hiányzik a spontaneitás, amitől izgalmas lesz!

NLTS: Hát igen. Akkor pl mikor közölték, hogy nem lesz a helyen buli, akkor meglepődtem, de nem pánikoltam be, pedig szokásom, bár az is tény, hogy csak akkor, amikor egyedül vagyok, akkor könnyen bepánikolok. Kis dolgokon is akár. Itt viszont egyből gondoltam: GARÁZS!

WOTM: Szóval adta magát a dolog.

NLTS: Hát ja! Nem nagyon szóltunk a helyi arcoknak a változásról, inkább a pesti brigádot vittük el magunkkal, ők így is elég sokat költöttek az útra. Helyieknek nem is szóltunk, hogy máshol lesz a koncert, mert minek? Be sem fértek volna már, haha!

WOTM: Aki számított, az tudott róla?

NLTS: Amúgy meg igen, így is jöttek ismerősök, mert akikkel igazán jóban vagyunk azok úgy is értesültek erről

Amúgy még ami tetszett idén, azok úgy általában Némó bulijai, már persze amin fent voltam. Nem segget nyalva mondom ezt, mert ki tudja, amin nem voltam ott biztos kurva szarok voltak, haha!

De most komolyan, idén voltam két one and the same-jén meg a cover festen amit szintén ő szervezett és ezek mind nagyon királyak voltak! Meg szerencsére ezekre a bulikra sokan járnak le és nem ilyen tufarokkerek

Mást nem igen tudnék kiemelni. Ha egyet kéne mondanom, ami nagyon top volt, akkor legyen a Cloak/Dagger. Neked melyik lenne a toppod?

WOTM: Unison egyértelmü. Nem is hogy idén, de talán a Trial mellett a másik legnagyobb hatással lévô koncert eddig, amire szerettem volna elmenni, de ilyen vagy olyan okok miatt nem jött össze, az a Death is not glamorous, a már emlegetett Cloak/Dagger és a Bane. Na jó, meg a No Means No fasza lett volna...

NLTS: Na igen, ezekből párat benéztem én is. De hát csóró vagyok, így is nagyon megterhelő volt nekem még a C/D is. Pedig még annyira messze sem lakok!



www.myspace.com/templeofchangffos
www.myspace.com/unison011
www.myspace.com/wearecloakdagger

Szólj hozzá!

Címkék: hardcore 2007 2008 one and the same top of the punks unison chang ffos

 
 

2008 - A lustaság (és a patkány) éve!

2008.02.27. 13:43 :: neverlivetosee

Hát igen, jól elbasztuk az időnket, így nem igen jutottunk el odáig, hogy frissítsük a blogot Karesszal... Viszont most ez változni fog, újra akítvak leszünk. Tényleg, eskü!
Kis előzetes, hogy akkor mik is várhatóak:

- 2007-es év értékelőnk, két részben

- Nesze lemezkritika

- One and the same beszámoló (képekkel)

- Koncert napló a Dance or die és a Säw közös romániai kiruccanásáról

Hát röviden ennyi. Lesz más is, de egyelőre legyen ennyi elég!

2 komment · 2 trackback

Címkék: intro 2008

 
 

Dance Or Die – s/t (Kids Like Us Rec 2007)

2008.01.13. 14:13 :: walkingonthemoon

Állatokat kínozni nem szép, és nem is illendô dolog. Imitálni szintén nem az. Ezt leszámítva egészen korrekt a Dance Or Die lemeze.

Dance Or Die = Another Way - grind részek + egy csipetnyi Los Crudos de csak itt- ott és kevés. Ott dallamos ahol kell, ott szedi le a fejed, ahol kell. Egyedül a három vokálhang közül azzal nem tudtam mit kezdeni, akinek a hangja akaratlanul is azt juttatja eszembe amint egy ártatlan kismajmot kínoz halálra egy bunkó afrikai törzsfônök, azt remélve hogy a rituálé hatására majd nagyobb lesz a farka...

Ahogy azt a stílus megköveteli, a szövegbôl természetesen hallásra még azt sem mindig lehet megállapítani, hogy milyen nyelven íródtak,- egyébként magyarul amiért plusz pont jár -,nem  hogy mirôl szólnak. A címek telitalálatok, a szövegek is személyesebb témát dolgoznak fel És a stílus hagyományaihoz híven ez az album sem hosszú, ráadásul a nyolc szám fele fele arányban osztódik 1 perc alatti, és azt azt - néhol alig -  meghaladó, és így is szük 8 perc az egész, így akár egymásután tízszer is meghallgathatod, és még akkor sem egysíkú.

A hangzás korrekt, szépen kijönnek a dallamos gitártémák, ékes példája,hogy egy banda elsô anyaga is szólhat jól.

És csak egy megjegyzés, hogy míg egy ennél – szerintem - sokkal de sokkal ötlettelenebb de agyonfuttatott amerikai banda egy nőnek öltözött gitárossal lenyom egy rakás turnét,mindenki el van ájulva, a Dance Or Die meg éppen dobost keres... nem hiába tartja a mondtás: „Meghalt Mátyás, oda az igazság!”

Szólj hozzá!

Címkék: punk hardcore 2007 dance or die kids like us rec fastcore

 
 

Karatekid - Hit In The Pit (2007 - Honest For Truth Records)

2007.12.08. 00:01 :: neverlivetosee

Vannak zenekarok, amik valamiért sose kapnak elég figyelmet a zenéjükre. Persze ennek rengeteg sok oka lehet, például az egy variáció, hogy szar zenét csinálnak. De akár az is, hogy nem szimpatikusak a tagok. Vagy csak egyszerűen totál ellenszenvesek, ráadásul mit akarnak egy ilyen gagyi névvel?

Hát igen, leginkább erről akart engem sok ember meggyőzni, hogy a Karatekid nagyon felejtős egy zenekar, hagyni kell a picsába, úgy is feloszlanak hamar. Ezt már 2004-ben hallottam, ennek ellenére viszont idén jött ki év elején a bemutatkozó EP-jük Hit in the pit címmel a Honest For Truth Records gondozásában (már nem kapható a lemez a kiadónál amúgy). Nagyon sokan lehurrogták a zenekart, mert hogy „hippik”, mert hogy „celeb barátnője van az akármelyik tagnak”, „mert hogy buzik” meg még sorolhatnám reggelig, hogy miért. De igazából ezen kívül eddig egy rendes érvet sem láttam felsorakoztatva a zenekar ellen. Jó oké, az hogy valakinek szar, az szubjektív, de mintha nagyon közre játszana itt más is…
Hisz alapjába véve, nagyon is fasza kis lemezt hoztak össze a srácok. Persze semmi újító, világokat romba döntő ötletek, nem is ez volt a céljuk. Hanem hogy összehozzanak egy dallamos, ütős és őszinte anyagot, ami vállalható hangzásra is. Azt hiszem sikerült. Bár nem vagyok egy vájtfülű, illetve a hangfalaim is vannak annyira ratyik, hogy a CD és a jobb mp3 között csak nehezen lehessen különbséget tenni, én azt mondom, hogy nincs sok probléma a hangzással.
Igazából ami nagyon nem tetszik a lemezen, az csak is a külcsíny. Bár ott is csak a megvalósítás az, ami tényleg zavar, szerintem a felbontással lehettek gondok, vagy a fene tudja, de így kézbe véve nem néz ki valami bíztatóan. Pedig így kis képen elég mókás és szép a borító, nem?
Nekem bejön, akár csak a felvett számok. Szerencsére a nyolc szám gyorsan átpörög az emberen, ennél több azért számomra unalmas lenne már nagyon. Így viszont pont mire azt gondolnám, hogy „na, vége lehetne már ennek”, már vége is! Hála az égnek a szöveg témák sincsenek (annyira) elcsépelve, például a Country Side Anthem egészen ötletes téma, és a zene is illik hozzá. Illetve a Heartstroke tetszett még nagyon, ami ugyan nem mint maga a téma, hanem a megfogalmazás az, ami megfogott.

Bíztatni nem szeretnék senkit sem semmire, mégis azt fogom tenni. Csekkoljátok a zenekar myspace-ét, nem egy elveszett dolog, a pletyik szerint hamarosan két új számot is felvesznek majd, szóval talán lesz ebből valami komolyabb is.

http://www.myspace.com/xkaratekidx

Szólj hozzá!

Címkék: lemezkritika hardcore 2007 sxe honest for truth records karatekid

 
 

Stay wasted! - Cloak/Dagger, Life Long Tragedy, S.A.Y., N.D.P.

2007.12.04. 22:30 :: neverlivetosee

Én nem igazán vártam a koncertet, meg sokan mások nagyon elbaszták a kedvemet és a hangulatomat sok mindennel, erre ki sem térnék. A lényeg, hogy eléggé otthonülős hangulatom volt alapból.

A Kultihoz közelítve viszont egyre jobban feszengtem, kezdtem izgatott lenni, hogy "úristen, magyarországon egy ilyen banda". "Ilyen" bandákat nem nagyon szokták bevállalni a szervezők, elég kockázatos, de végül mégis bevállalta két arc, puszi nekik a bátorságukért!!!

Szóval pont a New.Dead.Project kezdésére értünk be. Elég ötletes zene, de lehetne benne több élet is. Megvolt egy olyan érzésem, hogy hosszú távon így lehet hogy unalmas lett volna, viszont mivel hamar vége lett, ez sajnos(?) nem derült ki.

Something Against You-ék hozták amit kellett. Persze féltem, hogy ha jobban berúgnak akkor szétbasznak mindent (mint ahogy azt már megtették a turnéjukon, hehe), de ez szerencsére nem így volt, tudták, hogy nem övék a főszerep ma. Ennek ellenére kibaszott nagyot bugiztunk bt-vel meg a többi törpével, Antidote feldolgozás meg nagyon ott volt, kár hogy kevesen ismerik még ma is. Ciki, de amúgy én összekevertem egy másik számmal, és még ma sem tudom eldönteni, hogy a Life as one vagy a Foreign job lot volt-e az este. Vagy egyik se? Tiszta dili vagyok, az tuti. Mindenesetre emekül éreztem magam, tényleg, még bukfenceket is nyomtam.

SAY után gyorsan leültem pihenni, mert elfáradtam a nagy mókázásban. Ekkor egy arc helyet foglalt a terem másik végébe gipszelt lábbal. "Úristen, remélem nem az énekes! Ne ő legyen!!!" Persze tudtam, hogy csak is ő lehet. Látszott is amúgy, hogy fáradtak voltak, pláne gondolom egy ilyen balesett után. Amúgy Magyarországon gipszelték a faszit állítólag, szóval ha a középkori körülményeket leszámítjuk, legalább a pénztárcájukat megkímélte a dolog valamennyire. Legalább is jobban, mintha ugyan ez bármelyik más nyugatabbra lévő országban történt volna. Meg is jegyezte az énekes állítólag a zenekar tagjainak, hogy "medieval".
Szóval féltem, hogy akkor most milyen lesz ez a Cloak/Dagger koncert? Langyi fostalicska, vagy mi? Persze ilyen nem lehetett. Nem is lett. Szerencsére még nagyobb mozgás keletkezett, mint SAY alatt, teljes pszichózis volt. Bár a J.C. pays the bills-t kihagyták (update: egyesek szerint játszották... megárt az absztinencia), és ezért nagyon megharagudtam rájuk, ezt leszámítva nagyon jó élmény volt ez a koncert. Persze nem kaptam katarzis érzést a pofámba meg ilyenek, de ki nem szarja le? Hisz kurvára nem ez a lényeg az egészben... Jól éreztem magam nagyon, rengeteget mókáztam és az együttes is jó volt (illetve ahogy láttam ők is nagyon élvezték az egészet a fentebb említett dolgok ellenére), szóval megérte feljönnöm ezért (és kifizetni még a barátnőm jegyét is). Tényleg rég éreztem magam már ilyen jól.

Végül jött az est utolsó zenekara, a Life Long Tragedy. Ez azért már egy másabb "rétegett képvilest", meg is látszott, hogy itt inkább a begyakorolt mosh mozgás ment. Bár sokan csalódtak a zenekarban, köztük barátnőm is sokkal többet várt tőlük, én viszont azt mondom, hogy azt nyújtották amit kellett, nem tudom miért várt bárki más többet tőlük. Semmi extra, erősen korai Modern Life Is War, kicsit művészkedős és elszállósra szánt figurák megspékelve lendületes és dallamos részekkel. De a világ egyben maradt, nem dőlt össze semmi, nem volt requiem egy álomért. És én nem is vártam, így azt hiszem le tudthatom, hogy egy kellemes koncertet nyomtak, semmi több.

Szóval miután már kezdtem immunissá válni a "csalódás volt a Life long tragedy" elszólásokra (tényleg nem volt egy nagy szám amúgy, de hát ez van, miért vártatok csodát, mikor tudtátok hogy úgy se azt kaptok?), vettem egy C/D 7"-et, mert geci olcsó volt (1200pénz, a ratyi CD meg 3000-be került, póló 3000, kapucnis meg 7500...). Utána még egy külföldi csaj leszólított, de már nem emlékszem, hogy miért. Persze nem a kurva nagy sármom miatt (nem is értem, hogy miért nem), hanem a szaros fotóim miatt, hogy hol érheti őket el majd.

Koncert képek>>>

3 komment

Címkék: budapest punk beszámoló hardcore something against you at the show 2007 kultiplex new.dead.project life long tragedy cloakdagger

 
 

Something Against You – 11 Song (About Kids Without Fate)

2007.12.02. 15:00 :: walkingonthemoon

Igazából nem tudom, hogy milyen hozzáfüznivalóm lehetne ehhez a bandához. Lemezrôl lemezre (amibôl szerencsére nem volt olyan sok, - milyen már egy olyan punkhc banda, aminek a munkásságát korszakokra lehet bontani?! Az maradjon meg a Metallica-nak - ) hoztak valami újat ebbe az elunalmasodott zenei világba, legyen az Breathe In csuklóból nyúlása – ami annyira ügyes, hogy az inkább már dicséret -,vagy éppen az American Nightmare-t a húzós rocknroll-al való keverése. Meglepetések egész sora.
Rögtön elôre lelövöm a poént: tetszett az album, de korántsem annyira mint a split, vagy akár a bemutatkozó lemez. Valahogy hiányolom azt a bizonyos meglepetést, ami miatt tetszettek az elôzô lemezeik. Végülis eljátszottak már mindent ami ebben a stílusban eljátszható, megénekeltek mindent ami kimeríti a „csajok, gyülölet, kétségbeesés” témakört.
Valahogy a Maximum Hardcore válogatáslemezen szereplô dalokban is megvolt ez, - valószínü a szarabb hangzás ami kb olyan volt mintha a Paint It Blacket számüzték volna úgy 84 tájékára egy olcsó stúdióba -, az ének is tökösebb volt, most meg marad a puszta kiabálás.
Persze ez csak az ô mércéjükkel nézve negatív kritika, még így is magasan ott vannak a legjobb magyar bandák között.
Ami a legnagyobb pozítívum, hogy mostanára nem igazán maradt hasonlítgatnivaló, egyszerüen a cd-t hallgatva nem is nagyon ugrik be más csak a Something Against You.
És még ha fel is oszlanak, - ami azért már benne van a levegôben -, egy dolog elvitathatatlan tôlük, újra behozták divatba a hardcore/punk klasszikusabb változatát,hozzáállását, ami a mostani core-mentes metál világban eléggé elveszni látszott...

www.myspace.com/queerkillers

Szólj hozzá!

Címkék: punk hardcore something against you 2007 honest for truth 11 song

 
 

One and the same V.

2007.11.16. 16:00 :: neverlivetosee

Nem vagyok a beszámolók híve, de már rég eldöntöttem, hogy erről a buliról írok egy beszámolót. Előbb vagy utóbb.

Akit nem érdekel a beszámoló, annak itt a galéria >>>

Kicsit késve értünk fel, így lemaradtam egy csomó zenekarról akiket látni szerettem volna (Karatekid, This Perfect Nightmare és az Unheard Call-ról), viszont láthattam életemben először a Jack-et. Rendes felszerelés hiányában elég gyérül szóltak sajnos, a gitárból semmit nem lehetett hallani, így igazából véleményt sem szeretnék írni, mert felesleges. Azt azért megemlíteném, hogy Levinek volt egy szexi parókája, ami alatt egész emberesen meg is izzadt. Majd legközelebb remélem jobban fognak szólni.

Utánuk kis pihenővel jött a Bandanas. Vagy a Step On It? Lényegtelen, mert a Step On It-ról sajnos lemaradtam. Szóval akkor Bandanas. Nem igazán az én zeném, de legalább a produkciójuk meggyőző volt, bár a közönség részérül még nem volt semmi beindulás. Belegondolva, hogy ez már az 5. vagy 6. zenekar is volt, kezdtem félni, hogy semmi mozgás nem lesz az egész este alatt.


Érdekes, hogy még a Zero Tolerance műsorára se lett semmi beindulás, pedig nem csak a feldolgozásaik, de még a saját számok is mintha jobban tetszettek volna embereknek. Persze néhányan néha beindultak, de ez a szám mindig is lekorlátozódott 4-5 emberre. Ahhoz képest, hogy legalább 50-en voltunk a teremben, ez nem valami szép szám, bár a fene sem tudja.

Most próbálnék amúgy az emlékeimre hagyatkozni, de nem nagyon megy, ezért most jöjjön önkényesen a Motivation. Ugye mint említettem, féltem hogy nem lesz beindulás. Eddig kellett csak félnem. Nem is tudom, hogy mikor láttam ennyi embert mozogni egy koncerten (ilyen kis teremben). Hihetetlen milyen élmény volt. Akkora, hogy már alig emlékszem rá, haha. Na jó, ez nem igaz, de tény, hogy már rég volt. Mindenesetre az megmaradt, hogy folyamatosan ment a mozgás. Talán a Dark Days-re és a Uniform Choice feldolgozásokra volt a legnagyobb tánc, de az is lehet, hogy ez a kettő csak azért maradt meg bennem, mert ezeket ismerem...

 
Volt még a francia Get Lost is, kicsit középszerű zenével, ám annál nagyobb lelkesedéssel. Néhány feldolgozásra még beindulások is voltak, mint ahogy azt az alábbi kép ábrázolja: 

A Hold X True-val úgy vagyok, hogy szerintem nem kell senkinek se bemutatni őket. Aki valamiért ezt a blogot olvassa, úgy is tudja, hogy kikről van szó, illetve hogy milyen hangulatúak a bulijaik. Felesleges is többet írnom, inkább csekkoljátok a képeket róluk.

Igazából két zenekar miatt határoztam el, hogy cikket írok, csak gondoltam hogy ha már róluk mindenkép írok, akkor a többi zenekart se kéne kihagyni. Gondolom éreztétek is a kicsit izzadtság szagú cikket eddig, hát bocsi, ez van.

Szóval a Liberal Youth-ot én még soha sem láttam élőben, lemezen pedig eddig soha sem győzött meg igazán. Meg amúgy is, sok ismerős mondta, hogy "húúú, hát ez a zenekar gáz/hiteltelen/vállalhatatlan/etc...", így hát gondoltam utána járok, mi is az igazság ebből.
Azt kell, hogy mondjam: semmi. Nem is tudom mikor éreztem ezt zenekarnál, hogy ekkora erővel taposott volna át rajtam úgy, hogy közben valami értéket szeretne közvetíteni felém. Semmi extra dolgot, de ezt úgy, hogy még véletlenül se forduljon meg a fejemben, hogy megkérdőjelezzem igazukat. Ezt leginkább Berci személyének köszönheti a zenekar, hihetetlen jó egy frontember. Az olykor butácskának vélt szövegek így előadva értelmet és hitelt nyertek száz százalékig. Ezt a fajta odaadást ritkán látni, pláne ilyen idősen. Csak annyit tudok írni, hogy minden tiszteletem a zenekaré, remek koncertet adtak, tényleg.


Befejezésül jöjjön a második zenekar, akik miatt mindenkép megakartam írni ezt a cikket. Ez a Nothing. Egyszerű, lényegre törő zenéjük kedvenc nyolcvanas évekbeli punk bandáimon alapszik (pl Negative Approach, Black Flag, etc...), illetve némi ötlettel és dühvel megfűszerezve kellő egyediséget hintet el a banda magában. Bár még csak nagyon az elején vannak az egésznek, számomra egy nagyon szép kedéssel nyitottak és egyben zártak is, hisz programjuk talán a 10 percet ha elérte, akkor túlzok. Mindenesetre egy biztos: erre a zenekarra oda kell majd még figyelnünk.

 

Szólj hozzá!

Címkék: punk beszámoló at the show 2007 hold x true jack motivation nothing one and the same bandanas zero tolerance get lost liberal youth

 
 

Another Way/Kernel Panic/Not This Time Split (2007)

2007.11.10. 12:10 :: walkingonthemoon

Mindig örülök ha valamilyen új DIY kiadványról/kiadóról hallok. A földalatti média fegyvergyára dolgozik, és bár igaz hogy néhány banda anyaga néha említésre sem méltó, azért az underground zene szartengerébôl néha-néha ki lehet halászni valami izgalmasat, egyedit is.

És a legjobb talán az amikor egyszerre három, arra érdemes banda ossza meg a kihalászott cd müsoridejét.

De azért a split cdnek is megvan a maga átka. Lemezen faszán kijön, hogy ugye a lemez egyik oldalán az egyik banda anyaga található, a másikon a másik. Nincs hangulati törés. A cd-n meg van. És így kicsit furcsa, hogy az Another Way – amúgy tökéletes – dara hardcore/punk/crust/heavy metal/grind keveréke után jön egy Kernel Panic emo/punkrockja.

Ami azért valljuk be egy elég éles váltás. Az Another Way részére nem térnék ki most, eleget dicsérték ôket amúgyis már, a Szertefoszló ... albumukról 4 dalt választottak, megkockáztatom talán a négy legjobbat, tökéletes reklám a szóban forgó albumnak. A Kernel Panic elsô dalát hallgatva, valahogy mindig félrehúzódik a szám. Az énekes hölgy nem igazán tudja kiénekelni a magasakat. Lehet hogy nem is kéne eröltetni. Na meg kurvára érzôdik a tipikusan kelet-európai kiejtés is, - jó mondjuk ebbe belekötni már tényleg nagy kurvaság, de akkoris - , viszont úgy károg, hogy azt bármelyik hasonló súlycsoportú blekkmetál banda megirigyelhetné. Egyszerüen kurvajó. Az On My Way alatt meg már a kiejtésrôl is elfeledkezek, a hang is elviselhetôvé válik. A Rites Of Spring feldolgozásért is jár egy nagy piros pont.A For Want Of-ot dolgozták fel, mintha direkt kedvezni akarnának nekem.

Miután az album egy rövid idôre megidézte a Tavasz Ritusai-t, felcsendül a Not This Time introja, ami nekem – és nem csak nekem -, kicsit a Neszét juttatta eszembe, holott a daloknak már elég kevés közük van az említett zenekarhoz. Talán csak a hangzás lett kicsit olyan.

Fasza kis hardcore/punk, dallamos, mondjuk a szólózgató gitárosnak sikerült pont egy olyan hangot kikevernie a gitáron, ami se nem szól jól, se nem passzol a zenébe, de talán ez legyen a legkisebb baj, az ötletek jók. És azt hiszem ez a fontos.Legalább az ember végre nem egy ezredik „kibasztál velem, többet nem leszel a barátom” bandát hallgat.  Szóval van potenciál mindhárom bandában, érdemes lesz rájuk odafigyelni. Ja és nekik sincs Have Heart, se Ritual pólójuk!

A cd-n helyet kapott egy multimédia blokk is, szövegekkel, komplett diszkográfiákkal, képekkel videókkal, meg amit akarsz.

Zárszóként pedig egy tanult barátom szavait tudnám csak idézni: „Vedd meg mert olcsó, 500 ft, te pondró”.

www.kidslikeusrecords.ini.hu
www.myspace.com/anotherway666
www.myspace.com/kernelpanicmusic
www.myspace.com/notthistimehc

1 komment

Címkék: lemezkritika punk hardcore 2007 not this time kernel panic another way kids like us rec

 
 

Bullets*In – Trashed And Burned 7” Waking Rec (2007)

2007.11.10. 11:32 :: walkingonthemoon

Sosem felejtem el az osztálytársnôm arcát, amikor hazafelé nagyon aranyos volt, és megkérdezte hogy mit hallgatok akkor éppen. És én ahelyett, hogy mindenféle általa ismeretlen elôadók, stílusmeghatározások felsorolásával bajlódtam volna, egyszerüen csak a fülébe nyomtam a fülest. A hatás persze nem maradt el. És igazából szarul esett amikor azt mondta hogy ez tiszta csörömpölés. Pedig a Torches To Rome szerintem dallamos. Persze nem a szó legnemesebb értelmében.

Ez a sztori jutott eszembe akkor is amikor éppen a vizsgám után benyomtam a fülest a fülembe, hogy szórakoztató legyen a hazaút. Csak most a Bullets*In legújabb kislemeze szólt.

Neked sem cseng ismerôsen a név, ugye? Ezen nem csodálkozom, hiszen nem emelkednek Comeback Kid-i, Caliban- i magasságokba (vagy mi az ami most menô „hardcore-éknál”???), hiszen egyrészt, nincs Have Heart, vagy lôttsebes pólójuk, másrészt izgalmas zenét játszanak. Az igény meg általában a szarra van. Na de sebaj.

Ôk ezen az Ebullition records-os zajos, hardcore/punk vonalon mennek, mint a már emlegetett Torches To Rome, Yaphet Kotto, de ennél ôk lényegesen gyorsabb zenében utaznak, talán Mike Kirsch egy másik bandája a John Henry West lehetne a legjobb viszonyítási pont. Szóval zajos az egész, de mindemellett megmaradnak a dallamok is, köszönhetôen az akkordbontásoknak. És az eszeveszett tempó is, bár a bemutatkozó Conceive LP dalaiban ez a féktelen sebesség valahogy jobban tudott érvényesülni. Szóval van lendület az albumon.

Ha mindezek ellenére sem érzel késztetést arra hogy belehallgass, akkor legalább azért tett meg mert mindig kurvajó egy olyan albumot hallgatni, ami a Nagy Pocsolya másik oldalán jelent meg, még magyar vonatkozása is van  - és nem Ignitenak hívják - , ugyanis a borítót Kobera úr vitte végbe. Ha pedig ez sem csigáz fel, na akkor menthetetlen vagy!

1 komment

Címkék: lemezkritika punk hardcore 2007 bullets in waking rec

 
 

At the show - 2007.10.14. - Rézmál

2007.11.05. 13:00 :: neverlivetosee

Megint csak megkésett képek és egy beszámoló. Dance or die, HxAxS, Gentleart of chokin', Memphis Attacks Kazahstan meg két brazil banda. Íme:

Szóval tudni kell rólam, hogy én is csak egy átlagos csori gyerek vagyok, így nem igen áll módomban utazgatni ide-oda koncertekre, akármennyire is kihagyhatatlanok. Pláne hétköznap.
Viszont ezen a napon valamiért kivételt tettem és felmentem erre a koncertre pestre. Hogy miért? Olcsó belépő, barátok, sok számomra új zenekar, és még kedvem is volt az egészhez, szóval gondoltam miért is ne.
A vártakkal ellentétben viszont annyira nem volt jó a koncert, legalább is sokkal többet vártam tőle. Az ember valamiért mindig azt hiszi, hogy ha jön külföldi fellépő, akkor az biztos nagyot fog ütni. Legalább is ezt hiszi egy akkora paraszt mint én, és nagyot is csalódtam az est két brazil bandáján. Akkorát, hogy még a nevüket sem jegyeztem meg, sőt, az egyikről inkább még képeket sem csináltam, mert annyira rossz volt. Ilyen jó fejeskedős Sepultúrás akármi.
Ellentétben a Dance Or Die-hoz nem fűztem sok reményt, mivel a zenekar belső problémákkal küzködött, mégis egész korrekt showt nyomtak és persze az elmaradhatatlan Fix Me is elhangzott. Ez alatt sikerült ráesnem egy asztalra, máig nem tudom hogyan. Ha a zenekar nem inna számok között és mozgás is nagyobb lenne, illetve olyan intenzitással nyomnák a dalokat mint ezen az estén, akkor tuti kis zenekar lenne ez.


Szóval D.O.D. után jött az a szepus brazil baromság, amin kint volt szinte mindenki az udvaron. Mire visszamentem, már szerelt a HxAxS. Ők hozták a legtöbb havert be, kiknek nagy része utánuk le is lépett. Kár, mert a Gentleart, ami utánuk jött az nagyon atom volt. Na mindegy, a lényeg, hogy ez volt az első koncertjük. Milyen volt? Hát izé. Jó is meg nem is, én mondjuk látok fantáziát benne, szerintem pár koncert után összeáll az egész stabillá. Érdekes mód volt itt is Black Flag feldolgozás, persze ugyan az a szám. Ekkora trend ezt a számot feldolgozni? Mondjuk atom egy szám, szóval dolgozzák csak fel, de félek hogy a végén még én is ráunok az egészre.


Ahogy fentebb írtam, HxAxS le, közönség fele pedig el. Pedig csak most jött az est fénypontja, legalább is számomra, a The Gentleart of chokin'. Aki szereti a Charles Bronson szebb pillanatait (pl a Spazz-zal készített splitjüket), annak tuti bejönne ez a zene. Nem vagyok annyira jártas fastcore téren, de rám elég nagy hatást gyakorolt a zenekar, az énekes pedig egész ügyesen mozgott a szinte kezéhez ragadt mikrofon állvánnyal, így viszonylag egyedinek tünt az egész, nem utolsó sorban pedig még jónak is. Én csak ajánlani tudom mindenkinek a zenekart.


Utolsóként lépett még fel az este a Memphis Attacks Kazahstan, akik előtt ugyan volt még egy zenekar, de szerintem elég csak annyit írnom róluk, hogy brazilok voltak és unalmasak. Nevükre sem emlékszem. Sajnos a vártakkal ellentétben a M.A.K. is elég hanyagolható műsort produkált, pedig az első showjuk Salgótarjánban nem volt semmi. Ez viszont ahhoz képest nagyon a béka segge alatt volt. De legalább szép képeket csináltam róluk, szóval én jól éreztem magam, bár csak a fényképezés miatt. Mások tuti nem, pláne a hölgy akit hasba rúgott a gitáros, Rozi. Ejnye. A koncertjüket amúgy valamiféle "performance-zaj-törés-ugrás-rúgás-kicsiarakás"-ként kéne elképzelni, ami akár jól is elsülhet (lásd: salgótarjáni bulijuk), de akár rosszul is (lásd: ez a buli).


Összességében továbbra is azt mondom hogy megérte felmennem, még a két szar brazil banda ellenére is. Pont azt beszéltük amúgy, hogy tuti ingyen kínálták fel magukat a koncertre, máskép tuti nem juthattak be erre az estre. Vagy igen? Remélem nem.


Képek a buliról:

1 komment

Címkék: punk beszámoló hardcore at the show 2007 memphis attacks kazahstan dance or die hxaxs the gentleart of chokin

 
 

One Step Ahead - s/t - Honest For Truth (2007)

2007.11.05. 09:37 :: neverlivetosee

Az utóbbi években rengeteg magyar fanzine születet melyek többsége még ma is működik ráadásul egyre jobb minőségben. Némelyik külsőségekben (lásd Reaction), mások belsőtartalomban (lásd Eliz) nyújtanak egyre többet. Mégis valahogy egyre csak azt látom, hogy magyar lemezekről szinte alig írnak ezek a zine-ok, kivétel a nagyobb nevekről, mint pl Hold X True, Motivation, etc. Ezzel még nem is lenne baj, ha rajtuk kívül más banda nem is lenne az országban, pedig van bőven! Ezért úgy döntöttem, hogy rendszeresen írunk magyar lemezekről, legyen az nagy/kicsi, jó/rossz - tök mindegy, írunk róluk. Szépeket ne várjon tőlünk senki, ha valami nem jó, akkor azt megírjuk. Persze az ellenkezőjét is. Szóval hajrá, lehet küldeni a lemezeket digitális vagy egyéb formátumokban is.

Az első magyar zenekar kiválasztása a One Step Ahead-re esett, nem rég láttam is őket amúgy koncerten, egy pár napja talán. Ott is hasonló gondolatok futottak át rajtam, mint a lemez hallgatása közben.
De még mielőtt belemennék ebbe, pár általános információt mégis csak leírok a zenekarról. A Pusztaszabolcs székhelyű old school hardcore zenekar, kb 2-3 éve létezhetnek, persze lehet hogy tévedek, mert erre vonatkozólag nem találtam sehol sem pontos információkat. Eddig még nem jelent meg hanganyaguk, ez az első, öt számos EP-jük, melyet magyarország legaktívabb hardcore kiadója, a Honest For Truth adott ki. Ez a 11. kiadvány kevesebb, mint két év alatt, azért az nem rossz magyar szinten, nem?

A lemez egyszerű és csinos, se több se kevesebb, akárcsak valahol a zene is. Persze hogy lehet csinos egy zene?! Ez jó kérdés, de mondjuk akkor úgy, hogy megfelelően szól és a számok is korrekten meg vannak írva.
Ami azonnal feltünt nekem, illetve pár ismerősömnek is, hogy iszonyatos nagy hadarás van szövegek terén, illetve mintha a szöveg ritmizálásával is bajok lennének. Másodszori hallgatásra viszont éppen ez tetszett meg, hisz az első Bad Brains lemez hadarós dolgaira kezdett el emlékeztetni néha. Leszámítva azt, hogy ott a ritmusokkal nincs baj, haha. Ha erre rágyúrnának, fasza kis Bad Brains/old school keveréket hozhatnának ki, érdekesen hangozhatna.
Itt ki is térnék a zenére. Tipikus old school, se több se kevesebb. "Jó is meg nem is" dolog jut erről mindig eszembe. Hisz jó, mert ezt szeretik, ezt élik, így végül is teljesen hitelesen jön le az egész. Mégis van egy olyan érzésem, mikor hallgatom a zenéjüket, mintha kicsit túlságosan is megszerettek volna felelni ennek az old school vonalnak. Persze ezzel nincs baj, főleg egy első hanganyagnál, bár szerintem a következőn nem ártana ennél kicsit többet mutatni. Ha nem is többet, de valami egyénibb ízt belerakni.
Kezdésnek viszont nincs baj ezzel a lemezzel, ezt talán ők fogalmazták meg a legjobban: "It's not more just one step ahead".

www.myspace.com/onestepaheadhardcore
www.myspace.com/honestfortruthrecords
www.hftrecords.extra.hu/

2 komment

Címkék: lemezkritika hardcore 2007 one step ahead honest for truth records

 
 

At the show - Cover fest

2007.11.01. 14:21 :: neverlivetosee

One Step Ahead, Motivaion és Something  Against You képek, kicsit megkésve...

Szólj hozzá!

Címkék: punk hardcore something against you at the show 2007 one step ahead motivation cover fest

 
 

The Thermals - The Body, The Blood, The Machine - Subpop

2007.11.01. 12:35 :: walkingonthemoon

Lemezkritikákat írni egyszerre hálás és hálátlan feladat, lehet jól csinálni és persze rosszul is, mindenesetre néha eléggé unalmas is tud lenni. Nyilván az ember egy idô utána saját szórakoztatására megpróbálja valamiféle “saját maga állította csapdákba”, kihívásokba terelni magát. Meg amúgyis ki a franc fog meghallgatni egy lemezt csak azért mert odaírom a következô szavakat, neveket: “Ian MacKaye”, “Bad Brains”, “Pixies” és a sort talán a végtelenségig folytathatnánk.(és így most ezen megfontolásból a referenciák említése szándékosan elmarad)

Na persze ezek a szavak – talán a Pixies kivételével - nem kerülhetnek elô, uigyanis a The Thermalsnak ezekhez közük sincs. És ez talán nem is baj. Tudod az a fajta zene, ami kellôképpen ingadozik a kicsit melankolikus, és a vidám dalok határmezsgyéjén, de úgy hogy hangulatilag bármikor be tudjon találni. Tehát vígan el tudsz a hallgatása közben sétálgatni mondjuk a sarki boltba, vagy akár melóba menet is, és nem fog el az az érzés, hogy legszivesebben élve nyúznád meg azt a mocsok szarházi faszt, aki tahó módon eléd tolakszik a pultnál.

Amúgy az egész nem nagy nagyvalami. Mármint zeneileg. És pont ezért a kurvajó. Kevés zaj, poppos, fülbemászó dallamok, fogós dalok. Pont annyi amennyi kell…

A szövegek politikai töltetüek, de nincsenek nagy megfejtések, és úgy mondják meg a tutit hogy az nem klisé szagú. Az alapkoncepció ami köré a dühös dalok témái épülnek az az miszerint Amerikát egy keresztény-fasiszta hatalom irányítja, amelybôl a fôhôs kurvára meg akar szökni. Felvetôdhet a kérdés, hogy ilyen zenei aláfestéssel, minek politizál valaki, azt hagyják meg a Bad Religionnak, meg Chomskynak, de engem ez marhára nem izgat, mert tetszik az ötlet. Ráadásul ha kikapcsolom a szövegértési képességeimet, akkor akár a csillagos égrôl, vagy a nôk bántalmazásáról is szólhatnának a dalok. Azt hiszem akkor is tetszene.

Egy szó mint száz, fasza kis album, ha ráuntál a technikázásra, vagy pedig a sebességhajszából sportot üzô zenekarok vágtájából van eleged, akkor szedd le, hallgasd meg… a többit meg úgyis tudod. (gy.k. vedd meg, nem pedig írd ki DVD-re)

www.myspace.com/thethermals

1 komment

Címkék: lemezkritika indie punk 2006 rock the thermals subpop the body the blood the machine

 
 

Bad Brains – Build A Nation - Megaforce Records (2007)

2007.10.31. 20:39 :: walkingonthemoon

Kénytelen vagyok elismerni hogy Koberának igaza volt (lásd: alap lemezek alap arcoknak sorozat idevágó része). A Bad Brains nem ismerésénél, más csak az cikibb ha ismeri de nem szereti valaki, így gondolom a kötelezô bevezetôtôl most eltekinthetek, hiszen mégiscsak nem egy huszadrangú német metalcore vagy fülöpszigeteki youthcrew „csodáról”  van szó. A Bad Brains tényleg egy kibaszott alap zenekar, mégha akkor amikor megismertem nem is gondoltam ezt ennyire nyílvánvalóan így.

A Build a Nation erôsen megosztotta a közvéleményt. Ne dôljünk be a szövegnek, olvasni tudni kell a sorok között. Az elôzô mondat annyit jelent hogy a lemez az avatatlanok szerint kurvajó, a hozzáértôk szerint meg dögunalmas. Mert az.

Gondolom nem árulok el nagy titkot azzal, hogy letöltöttem az albumot egy rapidshare-es linkrôl. Hogy mennyire etikus így lemezkritikát írni, az engem cseppet sem érdekel, mindenesetre a lemez alaposabb áthallgatása során sem éreztem komolyabb késztetést arra, hogy befektessek rá.

Már az elsô hallgatásnál megvolt az intô jel: elaludtam a Pure Love után.De Isten lássa lelkem, nem adtam fel egykönnyen, de sokadszorra is csak néhány résznél kaptam fel a fejem, míg az album többi része iszonyúan lapos. HR hangja pont olyan mint bármelyik rasta-hero hangja, lágy, és dallamos és a dub dalokhoz többé-kevésbé passzol is. De csak ahhoz. A punk dalokból hiányzik a perzselô düh, és a lendület. Meg az a csipetnyi valami, amit csak a hüvelyujjad a  középsô- és a mutatóujjadhoz való dörzsölésével tudsz kifejezni.

Közvetlenül a cikk írása elôtt és közben kb háromszor ment végig az album, most betettem az 1982-es albumot, tudod a ROIR Sessiont, és hát mit mondjak.... Az új lemez az átlaghoz képest egy gyenge közepes, huszonöt évvel korábbi önmagukhoz képest egy unott, lapos rock album. Míg az ROIR Sesson vagy a Rock For Light egy adrenalinbomba, minden dala felér egy páros lábbal törénô arconrúgással, ezzel szemben a visszatérés egy könnyed símogatás unott mosollyal, one love, meg amit akartok.

www.myspace.com/badbrains

Szólj hozzá!

Címkék: lemezkritika reggae punk hardcore bad brains 2007 dub megaforce

 
 

Interjú - KisG

2007.10.31. 20:28 :: neverlivetosee

Vannak pillanatok, mikor az ember nagyon elhatározza magát valamire, hogy "igen, most megcsinálom azért is!", aztán a nagy tervei mind elvesznek. Hát nekem is volt egy pár ilyen, leginkább fanzine-ok írása terén.
Egy ilyen elhatározásomkor történt meg, hogy csináltam interjút jó pár zenekarral, melyeket ugye nem publikáltam végül  sehol sem. Így hát gondoltam, miért is ne publikáljam őket neten, ha már papíron nem lesznek?

3 komment

Címkék: 2007 interju kisg honest for truth records

 
 

Intro - Let's start today

2007.10.29. 18:22 :: walkingonthemoon

Kurvára semmi ötletem nincs a bervezetôvel kapcsolatban. Tudom, már az Eliz esetében is lelôttem ezt, de most aztán tényleg. Elôször arra gondoltam, hogy egy az egyben kimásolom a onechord alaphangját, de azért az már mégiscsak plágium lenne, meg azért ennél ötletesebb vagyok. Különben is minek egyáltalán bevezetô, úgyis a többi a lényeg. Azt meg 3 szóban le lehet írni, „punk,elitizmus, sznobizmus”. Mit kell még ezen magyarázni?

Szólj hozzá!

Címkék: intro

 
 
süti beállítások módosítása