Az utóbbi években rengeteg magyar fanzine születet melyek többsége még ma is működik ráadásul egyre jobb minőségben. Némelyik külsőségekben (lásd Reaction), mások belsőtartalomban (lásd Eliz) nyújtanak egyre többet. Mégis valahogy egyre csak azt látom, hogy magyar lemezekről szinte alig írnak ezek a zine-ok, kivétel a nagyobb nevekről, mint pl Hold X True, Motivation, etc. Ezzel még nem is lenne baj, ha rajtuk kívül más banda nem is lenne az országban, pedig van bőven! Ezért úgy döntöttem, hogy rendszeresen írunk magyar lemezekről, legyen az nagy/kicsi, jó/rossz - tök mindegy, írunk róluk. Szépeket ne várjon tőlünk senki, ha valami nem jó, akkor azt megírjuk. Persze az ellenkezőjét is. Szóval hajrá, lehet küldeni a lemezeket digitális vagy egyéb formátumokban is.

Az első magyar zenekar kiválasztása a One Step Ahead-re esett, nem rég láttam is őket amúgy koncerten, egy pár napja talán. Ott is hasonló gondolatok futottak át rajtam, mint a lemez hallgatása közben.
De még mielőtt belemennék ebbe, pár általános információt mégis csak leírok a zenekarról. A Pusztaszabolcs székhelyű old school hardcore zenekar, kb 2-3 éve létezhetnek, persze lehet hogy tévedek, mert erre vonatkozólag nem találtam sehol sem pontos információkat. Eddig még nem jelent meg hanganyaguk, ez az első, öt számos EP-jük, melyet magyarország legaktívabb hardcore kiadója, a Honest For Truth adott ki. Ez a 11. kiadvány kevesebb, mint két év alatt, azért az nem rossz magyar szinten, nem?

A lemez egyszerű és csinos, se több se kevesebb, akárcsak valahol a zene is. Persze hogy lehet csinos egy zene?! Ez jó kérdés, de mondjuk akkor úgy, hogy megfelelően szól és a számok is korrekten meg vannak írva.
Ami azonnal feltünt nekem, illetve pár ismerősömnek is, hogy iszonyatos nagy hadarás van szövegek terén, illetve mintha a szöveg ritmizálásával is bajok lennének. Másodszori hallgatásra viszont éppen ez tetszett meg, hisz az első Bad Brains lemez hadarós dolgaira kezdett el emlékeztetni néha. Leszámítva azt, hogy ott a ritmusokkal nincs baj, haha. Ha erre rágyúrnának, fasza kis Bad Brains/old school keveréket hozhatnának ki, érdekesen hangozhatna.
Itt ki is térnék a zenére. Tipikus old school, se több se kevesebb. "Jó is meg nem is" dolog jut erről mindig eszembe. Hisz jó, mert ezt szeretik, ezt élik, így végül is teljesen hitelesen jön le az egész. Mégis van egy olyan érzésem, mikor hallgatom a zenéjüket, mintha kicsit túlságosan is megszerettek volna felelni ennek az old school vonalnak. Persze ezzel nincs baj, főleg egy első hanganyagnál, bár szerintem a következőn nem ártana ennél kicsit többet mutatni. Ha nem is többet, de valami egyénibb ízt belerakni.
Kezdésnek viszont nincs baj ezzel a lemezzel, ezt talán ők fogalmazták meg a legjobban: "It's not more just one step ahead".