A Kultihoz közelítve viszont egyre jobban feszengtem, kezdtem izgatott lenni, hogy "úristen, magyarországon egy ilyen banda". "Ilyen" bandákat nem nagyon szokták bevállalni a szervezők, elég kockázatos, de végül mégis bevállalta két arc, puszi nekik a bátorságukért!!!
Szóval pont a New.Dead.Project kezdésére értünk be. Elég ötletes zene, de lehetne benne több élet is. Megvolt egy olyan érzésem, hogy hosszú távon így lehet hogy unalmas lett volna, viszont mivel hamar vége lett, ez sajnos(?) nem derült ki.
Something Against You-ék hozták amit kellett. Persze féltem, hogy ha jobban berúgnak akkor szétbasznak mindent (mint ahogy azt már megtették a turnéjukon, hehe), de ez szerencsére nem így volt, tudták, hogy nem övék a főszerep ma. Ennek ellenére kibaszott nagyot bugiztunk bt-vel meg a többi törpével, Antidote feldolgozás meg nagyon ott volt, kár hogy kevesen ismerik még ma is. Ciki, de amúgy én összekevertem egy másik számmal, és még ma sem tudom eldönteni, hogy a Life as one vagy a Foreign job lot volt-e az este. Vagy egyik se? Tiszta dili vagyok, az tuti. Mindenesetre emekül éreztem magam, tényleg, még bukfenceket is nyomtam.
 |
SAY után gyorsan leültem pihenni, mert elfáradtam a nagy mókázásban. Ekkor egy arc helyet foglalt a terem másik végébe gipszelt lábbal. "Úristen, remélem nem az énekes! Ne ő legyen!!!" Persze tudtam, hogy csak is ő lehet. Látszott is amúgy, hogy fáradtak voltak, pláne gondolom egy ilyen balesett után. Amúgy Magyarországon gipszelték a faszit állítólag, szóval ha a középkori körülményeket leszámítjuk, legalább a pénztárcájukat megkímélte a dolog valamennyire. Legalább is jobban, mintha ugyan ez bármelyik más nyugatabbra lévő országban történt volna. Meg is jegyezte az énekes állítólag a zenekar tagjainak, hogy "medieval".
Szóval féltem, hogy akkor most milyen lesz ez a Cloak/Dagger koncert? Langyi fostalicska, vagy mi? Persze ilyen nem lehetett. Nem is lett. Szerencsére még nagyobb mozgás keletkezett, mint SAY alatt, teljes pszichózis volt. Bár a J.C. pays the bills-t kihagyták (update: egyesek szerint játszották... megárt az absztinencia), és ezért nagyon megharagudtam rájuk, ezt leszámítva nagyon jó élmény volt ez a koncert. Persze nem kaptam katarzis érzést a pofámba meg ilyenek, de ki nem szarja le? Hisz kurvára nem ez a lényeg az egészben... Jól éreztem magam nagyon, rengeteget mókáztam és az együttes is jó volt (illetve ahogy láttam ők is nagyon élvezték az egészet a fentebb említett dolgok ellenére), szóval megérte feljönnöm ezért (és kifizetni még a barátnőm jegyét is). Tényleg rég éreztem magam már ilyen jól.
 |
Végül jött az est utolsó zenekara, a Life Long Tragedy. Ez azért már egy másabb "rétegett képvilest", meg is látszott, hogy itt inkább a begyakorolt mosh mozgás ment. Bár sokan csalódtak a zenekarban, köztük barátnőm is sokkal többet várt tőlük, én viszont azt mondom, hogy azt nyújtották amit kellett, nem tudom miért várt bárki más többet tőlük. Semmi extra, erősen korai Modern Life Is War, kicsit művészkedős és elszállósra szánt figurák megspékelve lendületes és dallamos részekkel. De a világ egyben maradt, nem dőlt össze semmi, nem volt requiem egy álomért. És én nem is vártam, így azt hiszem le tudthatom, hogy egy kellemes koncertet nyomtak, semmi több.
Szóval miután már kezdtem immunissá válni a "csalódás volt a Life long tragedy" elszólásokra (tényleg nem volt egy nagy szám amúgy, de hát ez van, miért vártatok csodát, mikor tudtátok hogy úgy se azt kaptok?), vettem egy C/D 7"-et, mert geci olcsó volt (1200pénz, a ratyi CD meg 3000-be került, póló 3000, kapucnis meg 7500...). Utána még egy külföldi csaj leszólított, de már nem emlékszem, hogy miért. Persze nem a kurva nagy sármom miatt (nem is értem, hogy miért nem), hanem a szaros fotóim miatt, hogy hol érheti őket el majd.
Koncert képek>>>
